Mikkamakka

Mikkamakka, a cicánk már kilenc hónapja él velünk, ezért ezt a bejegyzést neki szentelem. Ő egy nagyon helyes talált lány macsek, kb négy éves lehet. A történetéhez hozzá tartozik, hogy mielőtt hozzánk került, egyik menhelyi szállásról járt a másikra vagy egy évig, így nagyon zárkózottan és félősen kaptuk meg. Mostanra azért megjött a bátorsága, szívesen odajön hozzánk egy kis simogatásért, és imád a lakásban féktelenül labdát kergetve rohangászni. Szerencsére ilyenkor hamar kifárad, és fáradalmait az ágyban, vagy a különbejáratú székén heveri ki.

Nagyon független cica, aki mindig a kertben végzi a dolgát, így megajándékoztuk egy mágneses macskaajtóval, ami azt jelenti, hogy teljesen saját maga tudja szabályozni, mikor és mennyi időt szeretne a szabadban tölteni. Ez azért lehetséges, mert lóg egy kis szürke mágnes a nyakában, ami az ő kulcsa - a macskaajtó csak olyan cicát enged be, akinek van mágnese. Ezt a macskaajtót a pinceajtóra szereltük fel, szóval ha a macsek a kertbe akar menni, csak lemegy a pincébe (vágtunk neki ehhez rést az odavezető ajtókon), átbújik a macskaajtó műanyag lengőnyelvén, és már kinn is van.
A bejövetel a trükkösebb, mert ahhoz már kell a mágnes is, ilyenkor a cica nyakában lógó mágnesnek hozzá kell érnie a macskaajtón belül található mágneshez, amitől egy pöcök bemozdul és a lengőnyelv szabaddá válik. Eközben a cicának a fejével meg a tappancsával nyomnia is kell a lengőnyelvet, szóval kell hozzá egy kis ügyesség, de Mikkamakkának ez meg sem kottyan. Azóta, amióta van ez az ajtó, nem eszik el Mikkamakka kajáját a szomszéd cicák, így sikerült kicsit helyrepofozni a kóbor idők alatt megtépázott önbizalmát.

Itt nézegethetitek meg a róla készült képeinket.