2009. július 28., kedd

Kultúrális trilógia




Most három rövidke felvétellel szeretném bemutatni India kultúrájának egy-egy szegmensét, az étkezéstől a valláson át a társadalmi egyenlőtlenségekig, és egy falatka természetet is.

Ez itt egy sokévezredes kultúra, a világ egyik legősibb és legrégebb óta fennálló társadalma. És mint ilyen, sokminden szokásjogon alapul - szinte minden. Találtam egy idevágó Polcz Alaine idézetet, ami eredetileg a lasagneról szólt:
"Tulajdonképpen teljesen mindegy, milyen tölteléket teszel bele, bármivel jó, amit kitalálsz. Ha akarod, akár krumplit is tehetsz közéje. Az ember ragaszkodik ahhoz, amit megszokott? Hát, mit szoknak meg a mai fiatalok és a mai gyerekek?"

Mivel a ma Indiája ősi kultúrákon virágzik, a szokások itt mindent felülírnak - pont ettől olyan baromira szürreális az egész ország, mintha nem is a Földön élnének. Pedig itt élnek, csak nekik évezredekkel több idejük volt szokásokat felhalmozni, így hosszabb ideig tart ezeket átformálni is - de erre talán nincs is szándék. Indiában pont ez a dolgok sava-borsa, de egyben a dolgok rákfenéje is.

English Summary

Here I'ld like to showcase Indian culture through 3 short videos - shots about food, religion and nature.
The very essence of this culture is that it is so ancient that it is almost entirely a collection of customs - nobody may know anymore why people do things the way they do them but that's also not the point. The point is to preserve, respect, maintain and pass on tradition and customs. This is at the very heart of today's India, being both its highlight and its downpart to the outsider.


2009. július 1., szerda

Végre Jogsi

Mint bizonyára tudjátok, végre meglett a vízumom, így végre szerezhettem jogosítványt is.

English Summary
Since I got the visa, I could finally apply for my twowheeler licence. The video features the process of getting it. Ofboðslegan skemmtilegt ferli (super fun process) ;-) !

2009. június 27., szombat

Kígyó kaland




Ma volt egy kígyónk a Sangamban, ami monszun alatt nem ritka, kb. két hét leforgása alatt ez a harmadik. Szegénykém nem túl élénk, mert Atul, kedves kollégám rásomott egy pálcával, hogy ne kússzon el. Hát szegénykém nem kúszott el, gondolom, kicsit megviselte a furkósbot. A történet azzal végződött, hogy jött a kígyóbefogó emberünk, és elvitte kedves barátunkat.

A kígyó a Sangamban mindig hatalmas szenzáció, a képen az érdeklődő kollégákat láthatjátok. Holnap kezdődik az első monszun-turnusunk negyven fővel. Én abszolút biztos vagyok benne, hogy tuti siker lesz, mert az idei önkéntesek nagyon erős csapatnak mutatkoznak - persze ők marhára be vannak tojva, hiába biztattam őket egész álló nap. Mindig tervezem, hogy megírom, hogy mit is csinálok itt a Sangamban, de most el kell mennem aludni, hogy holnap is biztatni tudjam az önkénteseket. Szóval majd legközelebb, addig is remélem, ez az intermezzo fokozza kicsit a feszültséget :-)

English Summary
Snakes are always a sensation at Sangam, this fellow may well even be a poisonous kind. Monsoon means snakes, and this is the third 'catch' over some two weeks. The end of the story was that the snake catcher guy came in and brought the snake to some safe place for it to be - in a plastic bag.

2009. június 22., hétfő

Leszállópályák


Ahogy Mumbai felett landoltunk, az esős monszun-idő miatt szokatlanul tiszta volt az ég, messzire el lehetett látni. Tájépítész szemmel ez nagyon érdekes, de persze nem kell ahhoz tájépítésznek lenni, hogy az ember észrevegye, hogy a leszállópálya vonalában végeláthatatlan bádogház-erdő húzódik. A dobozokból meg dirib-darabokból összetákolt viskók egymást szinte tökéletesen érintik, az egész leszállósáv teljesen sürün beépítve - milliók otthona. Felülről ez kedves mozaikosnak néz ki, de lentről elég más a kép. Ha láttátok a Gettó Milliomost, akkor el tudjátok képzelni, milyen, csak adjatok a képhez 3o-35 fokos baromi párás, nehéz levegőt, folyamatos káoszt meg zajt. Persze folyóvizük tuti nincsen, talán áramot sikerül egyeseknek lopni valahonnan, de az tuti nem biztonságos, a többinek meg még lopott árama sincsen. Persze egy indiai slum tud ám nagyon klassz is lenni, kedvelt időtöltésem itt Punében fesztiválok idején a slumokat járni, hatalmas bulik vannak. Viszont a mindennapok szerintem ott nagyon nagyon kemények, amit persze a slum-lakók nem is biztos, hogy átlátnak vagy észrevesznek, miután ezt az egy körülményt látták egész életükben. 


Érdekes összehasonlításként, ahogy Reykjavíkban (illetve onnan kb 5o km-re Keflavíkban) a felszállópálya alatti vonal teljesen lakatlan lávamező, ami Izland népsűrűségét ismerve egyáltalán nem meglepő. Ugyanez Londonban, a Heathrow (a legnagyobb ottani reptér) leszállósávja alatt a Kew Gardens húzódik, ami egy fantasztikus kikapcsolódáasi lehetőség London aprajának-nagyjának (a mellékelt videó is a kertről szól). Ha netán oda pottyan egy gép, azért az mégiscsak más, mintha a világ egyik legsűrűbben lakott területén tőrténik valami kellemetlen. A folyamatos zajterhelésről meg kerozinról nem is beszélve. Ennyit az esélyegyenlőségről meg az emberi jogok univerzális, mindenkire kiterjedő védelméről.



English Summary

It is shocking to witness the differences in each airport's immediate surroundings. While in Iceland all is covered with lava around you as you land, in Heathrow you enjoy a fabulous view above Kew Gardens. In Mumbai though, you pass by slum areas inhabited by many many hundreds of thousands, exposed to the constant noise and pollution from the planes, living without water, electricity etc. in the monsoon in pouring rain and in the summer in 45 + degrees. Equal opportunities are not quite there yet.


On the movie you can see Kew Gardens that I visited during the long wait time in London. Amazing gardens, I hope you enjoy.

2009. június 21., vasárnap

Utolsó nap Izlandon


Sajnos ma volt az utolsó napom Izlandon idén júniusra. Azért nagyon jól telt a nap, voltunk megnézni Fanney és Gunnar vadiúj telkét és a friss krumpliágyást, amit reggel ültettek. Aztán sétáltunk a környéken, megsimogattuk a helyi lovakat és elmentünk úszni a kedvenc uszodámba.

Most pedig búcsúzom Izlandtól sajgó szívvel, de nem sokáig, mert annyira jóléreztem itt magam, hogy szerintem megint hazajövök ide, amint csak lehet.

A videón a hang elég rosszul sikerült, persze sajnos az operatőri munka is hagy maga után kívánnivalókat. Viszont eleinte a recsegés nem a stábom hibája, hanem a jeges szél dala. Helyesbítenem is kell: Ingólfur Arnarson, az Ingólsfjall névadója Izland első telepese volt (aki odament és ott is maradt), nem pedig az első "áttelelő átutazó" (ő egy másik nemes viking hős).

English Summary
I have really much enjoyed my Icelandic stay and I am sure I will be back again as soon as possible. My last day was really fun, we first visited the new land of Fanney and Gunnar, who have already planted 28 potatoes there. highlights of the day included stroking of horses and Árbæjarlaug, my favourite pool. Oh, Iceland, bless bless, við sjáumst (see you soon)!

2009. június 19., péntek

Hobbitfalva dicsérete és kárhozatala






Izland fantasztikus hely, a külvilágtól tökéletes fizikai elszigeteltségben lebeg az Atlanti-óceán közepén, annak is a felső-mellső csücskében, mintha "ott se lenne". Persze az Izland-lakók baromira tepernek, hogy észrevetessék magukat a külvilággal, sikerült is világhírnevet szerezniük: világelsőként rohantak gazdasági bukásba. De van 3 szépségkirálynőjük is, meg a világ legerősebb embere is izlandi volt. Azt is beszélik, hogy a gazdasági bukást követően a bankok kirúgott alkalmazottai vadiúj dzsipekkel, Armani meg Hugo Boss öltönyökben mentek sorbaállni a munkanélküli segélyért. Legalább stílusosan, gyerekek...

 Most ezt nem bántásként írom, de tényleg létezik egy buzogó izlandi nemzeti öntudat, miszerint Izland a legtutibb és mindenki más tökhülye, és baromi fontos a küllem. Persze ez egy annyira oktondi hozzáállás, hogy szinte már szeretnivaló, ahogyan az egész ország ezt az önimádatot különféle síkokon előadja. Az izlandi sör a legjobb (persze szinte az összes nyersanyagot hozzá importálják), az izlandi kaja a legtutibb (csak két hétig van utána gyomorgörcsöd, annyira nehéz), az izlandi kézilabda a legmenőbb, akkor is, ha a csapat fele nem is izlandi. Ellenvéleményen lenni, na az maga az eretnekség. És miért is lennél ellenvéleményen - ha egyszer ez a mindentől távoli jeges-forrongó lávatömb az életed, a világ egyetlen zuga, ahol megértenek, befogadnak, és ahol te is megérted és elfogadod a körülötted élőket, mert ugyanazokkal a problémákkal, körülményekkel küzdenek, amikkel te is. Ezek a problémák és körülmények nem izlandi szemmel csak a mesében (vagy a rémtörténetekben) léteznek. 

Izland nagyon más, mint bármilyen közösség - egy igazi saját rituálékkal (pl. csoportos ivás rogyásig, minden áldott lehető munnkaszüneti nap előestéjén) , szokásokkal (parkolj a lehető legbunkóbb módon a lehető legnagyobb, legsötétebb és legdrágább kocsival), hagyományokkal (pl. rohadt cápa evés) és sajátos álmokkal (bárcsak Izland lenne világelső minden létező sportágban, beleértve a nyári olimpiát), világnézettel (Izland a legmenőbb, az amcsik még esetleg ok, de minden más ország, nép és kultúra csak valami érthetetlen alsóbbrendű csökevény) rendelkező zárt kör.

Ekképpen, ha netán sikerül beházasodod egy izlandi klánba, úgy néznek rád, mint aki a pokol tüzéből csodával határos módon menekült meg, az izlandi házastársadhoz és újdonsült klánodhoz tartozás által. Ha ezek után el mersz költözni az ígéret jeges-forrongó lávatömbjéről, na az izlandi fejjel érthetetlen.  

* A fentebb vázolt állítások mindegyike valóság alapú, ámde változó erősségű túlzás (a rohadt cápaevés kivételével, mert az úgy a színtiszta igazság, ahogyan le van írva) A szerk. *

De mégis. Nincs ahhoz fogható, amikor le sem megy a nap hetekig, te meg csak állsz az izlandi láván, lábad lágy mohába süpped, a jeges szél borzolja izlandi családod izlandi-szőke és esetleg izlandi-barna fürtjeit, és a te kelet-európai-barna hajkoronádat is (ami miatt többszáz méterről kiszúrják, hogy nem ide tartozol, de legalább Indiában beolvadsz).
Aztán az sem megvetendő, amikor különböző hőmérsékletű meleg termálvizes medencékben üldögélve a jeges szél változatlanul mindenki hajkoronáját egyformán borzolja.
Sőt, amikor a belvárosban biciklizel, és a jeges szél mit tesz? Hát persze, a hajkoronádat borzolja! Hatalmas élmény, őszintén és tényleg.

Most, hogy ennyit rizsáztam, megosztanám a lényeget: Izlandon van az embernek arra lehetősége, hogy rendesen átgondolja a dolgokat, mert itt lehet normálisan egyedül lenni, zavartalanul gondolatokba mélyedni, miközben a szél hajkoronádat borzolja. Az elszigeteltség nem elzár, hanem összeköt, letompítja a felesleges "zajt", ellazít és feltölt. Egyedül az nem igaz, hogy kisimítja a ráncokat, mert hát ez itt mégiscsak a jeges szelek birodalma, mély barázdákat írva arcodra, északi látogatásod örök emlékeként.

A képeken az izlandi klán egy részét és barátainkat láthatjátok.

English Summary
I love Iceland! On the pictures you can see our family and friends.