Nem unatkozunk. A kerti betonozás az utolsó fázisánál tart, ami talán az egyetlen igazán átütő sikere volt a tegnapi napnak. Sajnos a macska második látogatása az állatorvosnál odáig ijesztette szegény párát, hogy egész álló nap nem mert hazajönni. Ez a fejlemény eléggé letört egész nap, de nem kellett volna elkámpicsorodnom, mert ugye van ennél rosszabb, és lett is. Este 11kor észleltük, hogy az alattunk lévő lakásból dől a víz, lakás persze zárva. Einar egy létra és egy csavarhúzó segítségével be tudott menni az ablakon át, kiderült, hogy a vécétartály a ludas, szerencsére iziben el is tudta zárni a vizet. Persze az egész lakás úszott, vízmerő-party befigyelt éjjel 2ig. Viszont a biztosítós pasi azonnal kijött, hősugárzókkal, szóval legalább éjszaka tudtuk szárogatni a padlót, amiről most reggel már szedik is fel a szétázott parkettát. (Megjegyzem, ez nem is rossz, mert már 4 éve áll a megvett új parketta a pincében, csak eddig az illetékesek lusták voltak lerakni. Én a magam részéről ujjongok, mert így csomó hely fel fog szabadulni a pincében :-)
Fáradozások árán, de sikerült a cicát is hazaédesgetni. Szegényke olyan rémült, hogy még mindig a kert a főhadiszállása, de legalább már enni bejött.
Minden jó, ha jó a vége? Vagy van erre valami jobb mondás is?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése