Ezt is megértük, hogy nyolchónapos kiesés után ismét otthonról netezek! A változás leírhatatlan, 4oo KB-tal száguldozok a világhálón, miközben teát szürcsölök a kanapén!
Ebből az alkalomból elhatároztam, hogy újra megkísérlem a blog-írást, és készítettem pár fényképet a tegnapi napunkról. A másodikon a Sangamot támogató önkéntes csoport látható, amint éppen jelbeszédet tanulnak. Ez a csoport 4 napig van velünk évente, és tegnap az egész eddigi tevékenységemet és jövőbeli terveimet prezentáltam nekik, amit nagyon jól fogadtak és így tök jó napom volt. Persze India - a prezi közben egyszer meghalt a szerverünk, ami félórás kiesést jelentett (amíg újraindítottuk), és egyszer elment az áram, ami 1o perc somolygást jelentett, amíg bekapcsoltuk a generátorunkat. Hát Európában nem ehhez voltam szokva, de mostanra ezek a kis allűrök részei a mindennapoknak.
Este Einarral egy nagyon klassz kínai étteremben lazultunk (első kép), aztán táncóránk volt. Végül hazatérve le sem szálltunk a netről, egészen addig, amíg volt áramunk. Aztán bebújtunk a teraszon lévő matracunk szúnyoghálója alá, és napkeltéig húztuk a lóbőrt. Hát így van ez itt a vadkeleten. Puszi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése